Választás 2019
Részvételi arány:
FRISSÍTVE: 18:22:53
Győr-Moson-Sopron megye
Részvételi arány : 39,49%
Komárom-Esztergom megye
Részvételi arány : 35,75%
Vas megye
Részvételi arány : 41,50%
Veszprém megye
Részvételi arány : 39,22%
Zala megye
Részvételi arány : 38,50%
Fejér megye
Részvételi arány : 37,05%
Somogy megye
Részvételi arány : 35,24%
Tolna megye
Részvételi arány : 34,33%
Baranya megye
Részvételi arány : 35,32%
Bács-Kiskun megye
Részvételi arány : 34,03%
Pest megye
Részvételi arány : 37,76%
Budapest
Részvételi arány : 44,10%
Jász-Nagykun-Szolnok megye
Részvételi arány : 32,28%
Heves megye
Részvételi arány : 35,90%
Nógrád megye
Részvételi arány : 34,06%
Borsod-Abaúj-Zemplén megye
Részvételi arány : 32,91%
Szabolcs-Szatmár-Bereg megye
Részvételi arány : 32,62%
Hajdú-Bihar megye
Részvételi arány : 31,30%
Békés megye
Részvételi arány : 34,00%
Csongrád megye
Részvételi arány : 37,37%
Itt vannak az EP-választás részletes részvételi adatai
Óránként hírfrissülés!
Hatalmasat ugrott a szavazási kedv a 2014-es EP-választáshoz képest.
- A szavazók arról döntenek, hogy a listát állító 9 párt, pártszövetség közül melyek küldhetnek összesen 21 képviselőt az Európai Unió 751 tagú testületébe, az Európai Parlamentbe.
- 7 óráig a szavazásra jogosultak 1,48 százaléka adta le szavazatát a magyarországi szavazókörökben a Nemzeti Választási Iroda (NVI) adatai szerint.
- 9-kor országosan 7,24 százalékra emelkedett a részvétel.
- 11 óráig 17,16 százalék voksolt.
- 13 órára már 24,01 százalékig kúszott fel a voksolók aránya.
- 15 órakor 30,52 százaléknyian mentek el szavazni.
17 órakor 37 százalékos volt a részvétel.
Kurz pártja nagyot nyerhetett Ausztriában
Sebastian Kurz Osztrák Néppártja szerezhette a legtöbb mandátumot Ausztriában az EP-választáson - legalábbis a közvélemény-kutatók előzetes felmérése szerint. Ez azt mutatja, hogy az ÖVP a voksok 34,5 százalékát kaphatta meg, ami 7 mandátumot jelent, ez kettővel több az öt évvel ezelőttinél.
A szociáldemokraták, akárcsak öt évvel ezelőtt, öt helyet szerezhettek a poll alapján, leszerepelt viszont Kurz volt koalíciós partnere, a Szabadságpárt, egy héttel a pártelnök, Heinz-Christian Strache botránya után 17,5 százalékot értek el, ami 2 mandátumot jelent, eggyel kevesebbet, mint 2014-ben. Az ÖVP a másik mandátumot a Zöldektől "lopta el", rajtuk kívül még a liberális NEOS szerzett helyet.
Gyors körkép:
Milyen lesz a következő öt év Európája?
426 millió ember nehezen ért egyet bármiben. Ezért most elmagyarázzuk, milyen következményei lehetnek Európa legnagyobb demokratikus választásának.
Nehéz elképzelni, hogy ennyien egyetértsenek valamiben, ezért iszonyú nehéz dolog bármi biztosat mondani arról, hogy mit szeretne az európai közvélemény. Az biztos, hogy 426 millió választójoggal rendelkező európai polgár dönt 751 mandátum sorsáról a csütörtöktől vasárnap estig tartó EP-választáson. Az a 751 ember pedig, aki ezeket a mandátumokat megkapja, az Európai Parlament tagjaként nagyban befolyásolja majd, milyen úton indul el a következő öt évben az Európai Unió.
Ahhoz, hogy erről az útról legalább közelítőleg mondhassunk valamit, először érdemes tisztáznunk, hogyan alakulhatnak a különböző erőcsoportok egymáshoz és saját korábbi teljesítményükhöz képest. Az Európai Parlament 751 képviselője nyolc nagy politikai csoportból áll össze. Ezek a frakciók pedig, hiába a sok szerteágazó érdek, az elmúlt öt évben elkezdtek úgy viselkedni, ahogy a tagállami pártfrakciók szoktak.
Néppárt
A jobboldali Európai Néppárt (EPP) négy évtizeden keresztül irányította legnagyobb pártcsaládként az Európai Parlamentet, és alapvetően ennek a háború utáni kereszténydemokráciára építő, széles jobboldali tömegeket képviselő pártcsaládnak a hozzáállása tette olyanná az EU-t, amilyen ma. Ennek ellenére az elmúlt két választás során az EPP folyamatosan rosszabbul szerepel, mint korábban. Nagy veszteség volt, amikor a 2009-es választáson elvesztették a brit konzervatívokat - régi szép idők, amikor a pártszakadások még azon múltak, ki támogatja a Lisszaboni szerződést -, de a mostani visszaesés ennél is komolyabb lehet.
A Néppárt négy évtized után elvesztheti az uralmat a parlamentben. Miközben a szélsőjobbos pártok a radikális elitellenességre építettek, a Néppártra, joggal, ráégett, hogy ő a status quo. És mivel a Néppárt a keleti tagállamok felvétele előtt és azóta, a belga Wilfried Martens majdnem másfél évtizedig tartó elnöksége idején is elsősorban a számbeli fölényre feküdt rá, így aztán a sokszínű, a mérsékelt - leginkább jobboldali liberálisnak nevezhető - pártoktól a Fideszig és Silvio Berlusconi pártjáig érő pártcsaládon belül folyamatosan jelentkeztek apró törések.
Hosszú éveken keresztül nem volt olyan politikai irány, amely újradefiniálta volna, hogy mit jelent jobboldali néppártnak lenni, ezek a repedések pedig mostanra pártszakadással fenyegetnek, amit a Fidesz példáján láthatunk a legjobban. A Fidesz kisebbségben van, de nincs egyedül a Néppártban a véleményével, a visszaeső Néppártnak viszont kellenek a mandátumok, amiből a Fidesznek elég sok van. Orbán Viktor viszont egyre kellemetlenebbé válik sok eddigi szövetséges számára, így aztán könnyen lehet, hogy vagy a Fidesz hagyja ott az EPP-t (feltehetően nem egyedül), vagy a Néppárt liberális szárnya távozik az egyre inkább centrista irányba mozduló liberális ALDE-frakció felé. És természetesen, mivel európai politikáról van szó, arra is van esély, hogy minden marad a régiben, pár évig elcsendesednek ezek a feszültségek, aztán újra előkerülnek majd.
Szociáldemokraták
A kilencvenes évek végén, a kétezres évek első valami felében megtört az addig rendkívül népszerű európai szociáldemokrata pártoknál, amelyekre a 2008-as gazdasági válság aztán végképp rácsapta az ajtót. Ekkor kezdődött a jobboldal ébredése a kontinensen, ami nagyjából mostanra tetőzhetett. Ezt már csak az is alátámaszthatja, hogy közvetlenül a választás előtt úgy tűnik, a szociáldemokrata frakció egészen közel végez majd egymáshoz mandátumokban a szélsőségesek miatt gyengülő Néppárthoz. A szocdemek az unió történetének nagy részében másodhegedűsök voltak a Néppárt mögött, az utóbbi évtizedekben mindenképp. A francia Jacques Delors volt az Európai Bizottság utolsó baloldali elnöke, és ennek lassan 25 éve. De ha most képes lesz megelőzni a szocdem pártcsalád a Néppártot, van esély arra, hogy akár baloldali "miniszterelnöke" legyen az EU-nak.
A választások előtt néhány hónappal szinte mindenki arról beszélt, hogy a baloldalon zöld hullám következik, de úgy néz ki, hogy inkább vörös lesz az, és a szocdemek szép lassan új életre kelnek. Erre Hollandia szolgáltatta az első példát, ahol már csütörtökön szavaztak, és az exit pollok szerint az összeurópai szocialista csúcsjelölt, Frans Timmermans pártja megnyerte a választást, miközben úgy volt, hogy két jobboldali párt versenyez majd az első helyért.
Az Európai Parlament (EP) magyar tagjainak választásán vasárnap reggel 7 óráig a szavazásra jogosultak 1,48 százaléka adta le szavazatát a magyarországi szavazókörökben a Nemzeti Választási Iroda (NVI) adatai szerint.
A szavazók arról döntenek, hogy a listát állító kilenc párt, illetve pártszövetség közül melyek küldhetnek összesen 21 képviselőt az Európai Unió 751 tagú testületébe, az Európai Parlamentbe.
A fővárosban a szavazók 1,4 százaléka, 18 396 választópolgár adta le szavazatát 7 óráig.
A megyék közül a részvételi arány 7 órakor Bács-Kiskun megyében volt a legmagasabb, 1,71 százalék, ami 7126 szavazót jelent. A legalacsonyabb részvételi arány Nógrád megyében volt, 1,22 százalék, ebben a megyében 1916-an voksoltak.
A 2004-es EP-választáson reggel 7 óráig a választásra jogosultak 0,90 százaléka szavazott, 2009-ben 1,07 százaléka, 2014-ben pedig 0,96 százaléka.
Az NVI kétóránként közöl összesítést a részvételi arányokról. A következő adatok 9 óra után lesznek elérhetőek az NVI honlapján.
